Befektetési szerződés választottbírósági könyvei Közös megsemmisítés, hogyan kell kezelni

Közös megsemmisítés

közös megsemmisítés

Elmélet[ szerkesztés ] A doktrína alapvetően akkor érvényes, ha minden szemben álló félnek egyértelműen elegendő atomfegyvere áll rendelkezésre ahhoz, hogy a másik oldalt elpusztítsa; így egy meginduló atomcsapás esetén az ellenfél képes hasonló vagy még nagyobb pusztítást véghez vinni az ellenfél területén, ami az oda- és visszacsapások következtében végül a kölcsönös megsemmisüléséhez vezet.

Mivel ezzel a felek tisztában vannak, semelyik fél sem fog az közös megsemmisítés csapás lehetőségével élni, mivel az a válaszlépések kontrollálhatatlan sorát indítja el. Mivel a kezdetben még hagyományos fegyvernemekkel vívott háború is nukleáris háborúba csaphat át, a két fél kerülni fogja még közös megsemmisítés közvetlen konfrontációt is. Mindez alapvetően egy feszültségekkel teli, de közös megsemmisítés békéhez vezethet.

Közös megsemmisítés, hogyan kell kezelni

Ahhoz azonban, hogy a nukleáris fenyegetés hihetőnek tűnjön, mindkét félnek jelentős pénzügyi befektetéseket kell eszközölni a nukleáris arzenáljának bővítésére — még akkor is, ha ezeket a fegyvereket a MAD-doktrína alapján soha nem is fogják használni.

Hozzátartozik mindehhez, hogy egyik félnek sem engedhető meg, hogy megfelelő módon védje meg magát az ellenfél atomfegyvereitől, ami folyamatos technikai újításokat követel meg. Történelmi áttekintés[ szerkesztés ] A hidegháború elején[ szerkesztés ] Több történész szerint az Egyesült Államok közös megsemmisítés kezdte a hidegháborútamikor a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombával befejezte a második világháborút.

közös megsemmisítés

Négy évvel később, Ekkor azonban még mindkét félnek hiányzott az a kapacitása, amellyel hatékonyan juttathatta az atomfegyvereket a másik fölé. Hamarosan azonban megszülettek az első olyan fejlesztések, mint például a B—36 Peacemaker bombázó, amelyeknek köszönhetően egyre több lehetőség volt az atomfegyverek célba juttatására.

közös megsemmisítés

Csupán a George Washington osztályú rakétahordozó tengeralattjárók -es megjelenésével született meg az a gondolat, hogy olyan atomhadsereget is létre lehet hozni, amely túléli az első csapást és így a második közös megsemmisítés lehetősége is hihetővé vált.

Ezt csupán az as évekre értették meg teljesen, amikor is a MAD elméletét először többek között Robert McNamara amerikai hadügyminiszter közös megsemmisítés leírta. McNamara megfogalmazásában a MAD azt jelentette, hogy az atomhatalmaknak vagy első csapásos vagy második csapásos képességei voltak. Egy első csapásos képességgel rendelkező ország képes lenne első csapásra megsemmisíteni egy ellenséges ország teljes nukleáris arzenálját és így elejét vehetné bármiféle ellencsapásnak. Egy második csapásos képességgel rendelkező ország egy atomtámadásra olyan közös megsemmisítés válaszcsapással tud reagálni, hogy az első csapás értelmét az jelentősen megkérdőjelezi.

McNamara szerint a fegyverkezési verseny részben arról is szólt, elejét vegyék annak, hogy egy ország első közös megsemmisítés képességekre tegyen szert.

Közös jogkezelés

Lopakodó képességüknek és nagy számuknak köszönhetően a rakétahordozó tengeralattjárók közös megsemmisítés csapásos képességeket adtak az őket megépítő országoknak. Kicsi volt annak a lehetősége, hogy az összes tengeralattjárót megtalálják és megsemmisítsék — szemben például egy adott helyre épített rakétasilóval, amelyet egy első csapás során meg lehet semmisíteni.

A nagy hatástávolságuknak és a fedélzetükre telepített számos közép- és hosszútávú rakétának köszönhetően a rakétahordozó tengeralattjárók elég fenyegetőek voltak ahhoz, hogy egy esetleges támadó ne érezhesse magát teljes biztonságban egy válaszcsapás elől. A kubai rakétaválság során a Szovjetunió megértette az amerikai rakétahordozó tengeralattjáró-flotta hatékonyságát, és nekilátott egy saját flotta kifejlesztéséhez.

MAD-doktrína

A hidegháború hátralevő részében, bár az Egyesült Államokban a MAD iránti közös megsemmisítés politika megváltozott, a rakétahordozó közös megsemmisítés által nyújtható pusztító második csapás következményei vitán felül álltak. A több közös megsemmisítés MIRV rakéták kifejlesztésével még egy olyan fegyverrendszer jelent meg, amely kifejezetten a MAD nukleáris elrettentés doktrínájában segített. Egy MIRV fejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakéta több robbanófejet közös megsemmisítés tartalmazhatott.

Mivel egy védőrakéta csak egy támadórakétát tud megsemmisíteni, ha egy támadórakétán három robbanófej található, mint az a korai MIRV rendszereken is volt, akkor háromszor annyi védőrakéta kell minden egyes támadórakétára.

  1. Lövés fájdalmak a hüvelykujj ízületében
  2. Közös jogkezelés Közös jogkezelés Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.
  3. ABIWEB - Az Adatvédelmi Biztos honlapja Közös megsemmisítés, hogyan kell kezelni Ön beadvánnyal fordult hozzám, melyben arra kér, hogy beadványa alapján vizsgáljam meg, közös megsemmisítés jár-e el akkor a lakóhelyéül szolgáló társasház közös képviselője, ha Öntől és lakótársaitól különféle személyes adatokat igényel.
  4. Vállalati tartalomkezelés a SharePointban Miben segíthetünk?
  5. Epicondylitis természetes kezeléssel

Így még nehezebb és drágább lett a rakétatámadás elleni védekezés. Az amerikai arzenál egyik legnagyobb MIRV-elt rakétája, az LGM—A Peacekeeper egyszerre akár tíz robbanófejet is szállíthatott, és ezek mindegyike akár kilotonnás is lehetett.

közös megsemmisítés

Az akkori technológiával lehetetlen volt ilyen sok robbanófej ellen védekezni, így az egyetlen védekezési stratégia az ellentámadást maradt. A Szovjetunió erre a fenyegetésre úgy válaszolt, hogy kijelentette, minden szovjet haderőt ért atomtámadásra fájdalom a jobb comb ízületében teljes méretű nukleáris ellentámadással válaszolna.

Kötelezővé teheti egy munkahely a dolgozói számára az oltás beadását?

Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ha a Szovjetunió belekezdene Nyugat-Európa elfoglalásába, akkor az Egyesült Államok atomtöltetekkel állítaná meg a támadást. A Szovjetunió erre egy teljes méretű nukleáris ellencsapással válaszolna, amelyre az egyetlen amerikai válasz a teljes méretű atomtámadás lenne a Szovjetunió ellen. Mindez oda vezetne, hogy bármiféle európai háború nukleáris apokalipszissel zárulna.

HWD Recycling Kft.

A stratégia kifejlesztője Harold Brown védelmi miniszter volt, és az ellentételezési elv szerint egy szovjet támadásra a válasz nem az orosz városokat megcélzó, teljes mértékű atomcsapás lenne. Először a szovjet kormányt kívánták megsemmisíteni, majd a katonai célpontokat érné támadás abból a célból, hogy a Szovjetunió még azelőtt megadja magát, hogy ő és az Egyesült Államok elpusztulna.

közös megsemmisítés

A MAD eme új stratégiájára úgy tekintettek, hogy egy atomháború megnyerhetővé válik, közös megsemmisítés arra mégis van esély, hogy az egyik fél megsemmisül. A kezdeményezés olyan űrbe telepített védelmi rendszert kívánt kifejleszteni, amely segítségével még azelőtt megsemmisíthetik az orosz rakétákat, hogy azok elérik Amerikát. Ha Amerika garantáltan ki tudna védeni egy orosz támadást, akkor egy olyan első csapású képességhez jutna, amely egyszerre lenne politikailag és katonailag destabilizáló.

Megsemmisítés

A rendszer kritikusai szerint az SDI egy új fegyverkezési versenyhez vezethetne, amely célja az SDI semlegesítése lenne. A hidegháború utáni helyzet[ szerkesztés ] A Szovjetunió széthullásával jelentősen csökkentek az Oroszország és Amerika illetve Kína és Amerika közötti feszültségek. Bár George W.

közös megsemmisítés